Mérföldkövek a humán reprodukcióban

Gyógyítás 2026.02.20.

Aknai-Kiss Martina

Csortos Szabolcs

A ROVAT LEGFRISSEBB CIKKEI

3D szkennelés az ortopédiában

2026.02.20.

PION - Pécsi Immuno-Onkológiai Napok 2026

2026.02.09.

A PTE Klinikai Központjában végezték el hazánkban az első keresztdonációs vesetranszplantációt

2026.01.29.

A Pécsi Tudományegyetemen a humán reprodukció különféle zavarainak sokoldalú kutatása hosszú évekre nyúlik vissza, melyet 2012 óta számos elnyert pályázati forrás támogat. Az egyetemen 2020 óta működik a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL), 2022-től az RRF-2.3.1-21-2022-00012 kódszámú pályázat támogatásával. A projektzáró sajtótájékoztatón az elmúlt öt év legfontosabb tudományos, technológiai és innovációs eredményeit dr. Kovács L. Gábor, a HRNL szakmai vezetője foglalta össze.

Magyarországon a meddőségi problémák a házaspárok 15-16%-át érinti, és bár a humán reprodukció zavarainak diagnosztikája és gyógyítása területén jelentős a fejlődés világszerte, a rutinszerűen alkalmazott eljárások a meddő párok legfeljebb 30%-nál eredményeznek gyermekáldást. Ezért a világ számos kutatólaboratóriumában foglalkoznak a megtermékenyítéshez vezető új, innovatív utak felderítésével – mondta el a sajtótájékoztatón dr. Kovács L. Gábor.
Dr. Kovács L. Gábor, PTE
A pécsi szakemberek célja, hogy bemutassák azokat az innovatív módszereket, amelyek a HRNL jóvoltából születtek meg az elmúlt években a Pécsi Tudományegyetemen. A projektben 110 szakember dolgozott, annak során pedig 29 szabadalmi bejegyzés, 34 új PhD program, 100 TDK dolgozat látott napvilágot. Fentiek mellett számtalan hazai és nemzetközi tudományos dolgozatot, tudományos közleményt és kollaborációt eredményezett.

A HRNL szabadalmaztatta az élő embrionális sejtek fotonemisszióját mérő új berendezést is. Az embriók védelme a direkt fénytől ugyanis kulcsszerepet játszik fejlődésük szempontjából. Az ehhez a kutatáshoz kapcsolódó új inkubátor-technológiát nemrégiben dr. Bódis József, a PTE kutatóprofesszora, rector emeritus a PTE A jövő most történik ismereterjesztő rendezvénysorozatában is bemutatta, ahol dr. Kovács Kálmán olyan rendkívüli eljárásokról is beszélt, melyek segítségével a méhen belül kezelnek a terhesség során fellépő egészségügyi problémákat.

Az embrió életképességének hagyományos morfológiai értékelése nem képes megragadni az embrió genetikai és molekuláris állapotát. Ez vezetett az új, ún. „nem invazív” diagnosztikai megközelítések fejlődéséhez. Az emberi szervezet egy korábban kevéssé ismert „szervrendszere”, a „méh-mikrobiom” is a tudományos érdeklődés középpontjába került. Ez a méhűrben (endometrium) élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) összességét jelenti, amely kulcsfontosságú az embrió beágyazódásához és a terhesség fenntartásához.
PTE HRNL projektzáró sajtótájékoztató
A pécsi kutatók megtették a kezdeti lépéseket a méhátültetés irányába is. 2024-ben a Humán Reprodukciós Nemzeti Labor meghívására a méhátültetés elméleti hátteréről, illetve gyakorlati megvalósításáról tartott előadást Mats Brännström professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője, aki a világ első sikeres méhátültetését végezte 2012-ben. Bódis József professzor szakmai vezetésével működő Női és Férfi Meddőségi Kutatások munkacsoportjának ekkor lehetősége volt Brännström professzorral együtt egy élő állatműtét elvégzésére is, ahol egy juhon végzett méhátültetés során gyakorlati tudásra is szert tehettek. Ahhoz viszont, hogy az eljárást nők esetében is alkalmazhassák, elsőként a szükséges jogi kereteket kell kialakítani a hazai jogrendszerben.

Bár a meddőségi kezelések a köztudatban leginkább a nőket érintő problémaként jelennek meg, a meddő esetek felében igazolható a férfi nemzőképességi zavar. Ezért a HRNL munkatársai olyan módszereket fejlesztettek, amelyek a spermiumok közül segítenek kiválasztani a legjobb megtermékenyítő képességűeket. Ezen felül a szakemberek vizsgálják az autoimmun betegek terhességével összefüggő immunológiai tényezőket, a mesterséges megtermékenyítés hosszú távú hatásait a megszületett gyermekre, illetve a meddőséggel kapcsolatos gazdasági terhet is, ami a társadalomra nehezedik.
PTE HRNL projektzáró sajtótájékoztató
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium kutatási tevékenységének megvalósítása érdekében 2022-ben 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) keretében meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00012 azonosítószámú, „Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg a meddőség hátterének komplex vizsgálatára, a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésére fókuszálva. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkájában részt vett a Szentágothai János Kutatóközpont, a Klinikai Központ, az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségtudományi Kar, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar is.